03.

                   # Hope #  

A tegnapi nap tök jól végződött, legalábbis szerintem. Miután a taxi hazadobott. Szép csendesen felmentem a szobámba letusoltam és átöltöztem az alváshoz.

Reggel, mikor szemeim kipatantak, frissen, üdén és boldogan éreztem magam. Mikor beértem a fürdőbe és szembeálltam saját magammal egy mosolygós Hope köszöntött. Letusoltam, majd rendbeszedtem magam, majd lementem a konyhába, hogy egyek is valamit. Alex ott ült az asztalnál és furán méregetett.
-Baj van?-kérdeztem, mert feltűnt, hogy furán viselkedik és olyan, mintha megharagudott volna rám.
-Kaptál tőle valamit?
-Kitől?-nem értettem a kérdést. mit kaptam volna én? És amúgy is kitől, miért?
-Ashley-től...
-Honnan tu- de nem engedte befejezni és elém hajította a mai újságot Mikor megláttam a címlapot a vigyor rögtön lemosódott rólam. A borítón, amikor épp fogom a gitárját és ő rám mosolyog a kép alatt ez állt: A Black Veil Brides  basszus gitárosa talán megtalálta a szerelmet? Nem lehet tudni semmit. Vajon a Warped Tour-ra is elkíséri szerelmét? A tegnapi nap folyamán együtt jelentek meg egy koncertjükön, majd együtt távoztak a bandával. Vajon mi lesz ebből? Egy összetört szív? Vagy házasság?  Nem lehet tudni.
-Mi a fasz?! Ez nem igaz! Még csak nem is járunk!- az étvágyam is elment, az újságot az asztalra dobtam és  gyorsan felmentem a szobámba összepakolni, hogy holnap hamarabb mehessek innen el, és még anyunak se mondtam el, hogy mire készülök. Amúgy három hónapra mennyi cuccot kell vinni? Az oké, hogy mintha nyaralni mennék, de mennyit? Két bőrönd bőven elég lesz, szerintem, ha nem akkor, meg csórok Ashley-től. Már két órát pakolásztam, amikor anyu megjött. Na itt az alkalom, gyerünk Hope! Buzdítottam magam a lefele vezető út alatt.
-Anyu, beszélnünk kéne.
-Szerintem is.
-Akkor a teraszon várlak.- ezzel elindultam a kijárat felé, de még mielőtt kimentem volna bekukkantottam Alex szobájának résnyire nyitott ajtaján. A látvány felkavaró volt. Al egy óriás poszter előtt állt és "csókolózott" vele, mivel az arcát nem láttam ezért lenéztem a jobb alsó sarokba és a BVB logó volt ott mellette Ash nevével.
-Te mi a jó büdös francot csinálsz Ashley képével? 
-Figyelj ez nem az aminek látszott - majd elcsuklott a hangja - én meleg vagyok! - az állam leesett.
-Mióta?
-Körülbelül két éve.
-Miért nem mondtad el? És ezért nem hoztál akkor csajt a házhoz.
-Mert nem akartam, hogy esetleg megutálj vagy letagadj.
-Hülye! Miért tagadtalak volna le? Te akkor is a testvérem maradsz, ha a saját nemedhez vonzódsz és én akkor is szeretni foglak, csak mondtad volna el legalább. Anyu tud róla?
-Igen, ő is így jött rá, ahogy te.
-És mióta tud róla?
-Kb. fél éve.
-Aha értem és mikor volt ez?
-Mondom fél éve.
-Jó inkább hagyjuk. És reggel ezért voltál rám dühös, mert Ashley-vel voltam?
-Nem dühös, inkább féltékeny.
-Értelek. De most megyek. Erről meg majd beszélünk.
-Oké.- kimentem a teraszra, leültem és vártam anyut. Miközben vártam agyaltam, hogy mégis, hogyan mondjam el neki, rengeteg verzió született, mint például ez: Anyu szia! Milyen szép a felsőd, hol vetted? Ki emeli a szemed színét! El mehetek három hónapra egy rock bandával? Nyugi lesz nálam bőrönd és telefon. Vagy ez: Én Drága Egyetlen Anyucim, tudod, hogy mennyire szeretlek és a világért nem hagynálak el, csak most kb. úgy három hónapra. De azért remélem, tudod, hogy szeretlek. Nyikorgott a kilincs és kicsapódott az ajtó.
-Hope! Mi ez? Mióta a barátod? Miért nem szólsz nekem, hogy van pasid?- kezében megláttam azt a szenny lapot ami engem is feldühített.
-Anyu, abból egy szó sem igaz! Ash-el nem jártunk soha! És nyugodj meg, arról már tudnál, ha lenne valakim. De most én szeretnék kérdezni valamit, szóval az van, hogy Ashley elhívott egy három hónapos turnéra vele és a bandával, és én igent mondtam neki.
-Szó sem lehet róla!
-De miért? 21 éves vagyok, nem lehetek az a szürke kisegér mindig. És még soha nem voltam ilyesmin.
-Azért, mert az anyád vagyok és még nem is ismered őket, nem tudod mire képesek...
-Épp ezért mennék el, hogy meg ismerjem őket belűről is!
-Nem mész el akkor se! És nem érdekel a többi kifogásod!-ezzel bement a házba és ott hagyott. Nekem nem is kellett több, felpattantam és felmentem a szobámba a cuccaimért, két bőröndel az oldalamon, bezártam a szobám ajtaját kulccsal és zsebre vágtam, majd lebaktattam a lépcsőn, csendesen ám, de fortyogva léptem ki a nagykapun. Megálltam a járdán rögtön tárcsáztam Ash-t, hogy otthon van-e. Azután hívtam egy taxit. Nem sokat kellett várnom rá. Bepakoltattam a cuccom és Ashley-ékhez vitettem magam, körülbelül negyed óra telet és már csöngettem. Ash nyitott ajtót tágra nyílt szemekkel.
-Valami baj van?
-Ami azt illeti igen.
-Elmondod vagy megvárod míg megkérdezem?
-Oké...Bocs, szóval Mondtam anyunak a turnét és rendesen összevesztünk, és sikeresen kilakoltattam magam otthonról. És nincs most hol aludnom és jöttem megkérdezni, hogy itt aludhatok-e? De ha zavarok, akkor szívesen elmegyek máshová. -gyorsan angyali képet vágtam, hogy "befogadjon".
-Dehogy zavarsz, sőt valahogy meg kell szoknod, hogy velünk fogsz, úgymond élni három hónapon keresztül.
-Oké és amúgy kicsit felvilágosítanál erről az egészről?
-Persze, de inkább gyere be.-majd arrébb állt az ajtóból, s beléptem rajta a kezemben a bőröndökkel.
-Add ide azokat.-utalt a bőröndömre, majd a kezei hozzáértek az enyémhez kicsit összerezzentem a véletlen érintéstől. Olyan meleg volt a keze és puha. És figyelmes +1 pont a listájára.
-És hol szeretnél aludni?
-Nekem mindegy.
-Akkor alszol velem?
-Öm... Persze, de csak ha neked nem gond!
-Kérlek...
Andy és CC a konyhában csináltak valamit.
-Sziasztok!
-Szia, mi van ennyire hiányoztuk? -szólt nekem CC.
-Mi ez a "hiányoztunk" duma?
-Nem tudom csak jött, megszokás... bocsi.
-Aha... Megszokás mi? És amúgy mit csináltok?
-Andy balfaszkodik a kenyérpirítóval.
-Asszem' kettőnk közül nem én basztam szét hanem te!
-Mit akartok ilyenkor kenyérpirítani?
-Talán... kenyeret?-szólt Andy.
-Jól van na! Amúgy nem baj ha itt alszom nálatok?
-Engem addig nem zavar, amíg hangokat nem hallok.-röhögött össze Andy Chris-szel.
-Haha, inkább foglalkozz a pirítóval te meg a kenyereddel!- szólt nekik oda Ash.-Na gyere te!-majd megfogta a csuklómat és húzott fel az emeletre. Kinyitotta az ajtót és betolt rajta, letette a bőröndöket és rám nézett.
-Mit mondjak el a turnéról?-leült az ágya szélére és elkezdte paskolni, hogy üljek le mellé, szót fogadtam neki és leültem.
-Hát kb. úgy mindent, hogy hol alszunk, hol leszünk napközben stb, stb.
-Oké, értelek.- felállt odament az asztalához, majd elővett egy papírt és tollat és visszaült- Na, szóval van egy nagy színpad,-elkezdte lerajzolni- ott egy-két óránként csere van, megy az adott banda, mindenkinek van egy időpontja és arra az időpontra ott kell lenni, ezen kívül még van három kis színpad, két orvosi sátor, kemping, büfé, meg ilyenek és van egy bazinagy parkoló, ott lesz a buszunk és abban fogunk aludni. Lesz még rajtunk kívül egy csomó banda akit talán ismersz. Jah és még valami, ami neked talán nem fog tetszeni.
-Oké eddig vágom, és mi az az egy dolog?
-Öltözés, előttünk kell majd átöltöznöd.
-Majd megoldom... Ennyi?
-Asszem' ja.
-És amúgy elég lesz két bőrönd cucc? Ti mennyit szoktok vinni?
-Szerintem elég lesz, mi is kettővel szoktunk kivéve Andy-t ő hármat szokott hozni.
-Akkor oké, és lesz rajtam kívül más is? Például Juliet?
-Nem, nem szokott jönni, azóta, hogy haza kellett jönnünk miatta.
-Sammi? Ella?
-Senki, te leszel az egyetlen kívülálló.
-Oké.
-Egész jól fogadod a tényeket.-csak vállat vontam.
-Amúgy láttad a mai újságot? Már is összeboronáltak minket.
-Láttam, de azt nem tudom mikor fotóztak le és remélem nem haragszol ezért...
-Nem, dehogy, mondjuk mikor megláttam felment bennem a pumpa, de túléltem.
-Az jó, de ilyenekre azért számíthatsz még a turnén és még utána is.
-Oké.
-És mit csináljunk?
-Hm. Mondjuk körbevezethetnél a házban, mert csak a szobádat, a konyhát és a nappalit ismerem.
-Oké, gyere.-felálltunk és kiléptünk az ajtón.